
Elsőként jöjjön akkor egy kis gyorstalpaló a Feederből. 1991-ben állt össze a vokált és a szólógitározást magára vállaló Grant Nicholas, a dobokat verő Jon Lee és a később csatlakozó basszusgitáros Taka Hirose. Miután 2002-ben Lee önkezével vetett véget életének, helyét Mark Richardson töltötte be, aki 2009-ben távozott a Feederből, és ezután visszatért eredeti együtteséhez, az újjáalakuló Skunk Anansie-hoz. Az ő kiválása óta nincs állandó harmadik tagjuk.
1997-ben állt össze az első album, amely a Polythene címet kapta, és rögtön elismerő kritikákat kapott, a róla származó utolsó kislemez, a High (amely csak az új változatban kiadott lemezen szerepelt) segítségével pedig a rádiókat is sikerült behálózniuk. Ezután következett a Yesterday Went Too Soon, amely aranylemezzé vált, és az együttest is reflektorfénybe, illetve a Reading és a Leeds Fesztivál színpadjaira tolta. Az Echo Park az eladási számokat tekintve a második legkelendőbb albumuk lett, ezzel együtt szállítva az egyik legismertebb slágerüket, a Buck Rogerst. A 2002-es Comfort In Sound soha meg nem ismételt sikert könyvelhetett el a maga több mint félmilliós eladott példányszámával, ám innentől kezdve fokozatos hanyatlás és egyre kevesebb (főleg a kritikákat illetően) siker jutott az együttesnek. Számos, igazán biztató single sikkadt a feledésbe (leszámítva a Feeling A Momentet, amelyet az amerikai sorozatokban még mindig előszeretettel használnak), mint pl. a Tumble And Fall, a Miss You vagy a We Are The People. A legutóbbi stúdióalbum, a Renegades egy nagyobb irányváltást hozott, és az egyik legkeményebb Feeder-anyag lett, élén a lemez címét szolgáltató dallal, amely a valaha hallott legmarkánsabb szerzeményük (a maga kissé bevállalós videoklipjével egyetemben).
Itt érkezünk el a legfrissebb dalcsokorhoz, amely Generation Freakshow néven kapaszkodik az együttes diszkográfiájában. Akkora őrületet azonban egyáltalán nem hozott, sőt a fiúk kissé lecsillapodtak a Renegades hatalmas őrjöngése után, és a fülünkbe adtak egy könnyebben emészthető, viszonylag hallgatóbarát dallamokkal telepakolt lemezt. A kicsit hullámzó, feltűnő tempókülönbségekkel operáló album a korábbi anyagok stílusait próbálja ötvözni, ide-oda visszanyúlva emel át már megvalósított ötleteket, amelyek azonban jelen helyzetben is tudnak jól szólni. Legutóbbi merész elkalandozásuk, a Renegades során az erőteljesebb dobritmusokkal és gitárszólókkal tarkított, ütősebb rockszerzemények körével barátkoztak, és ez a hatás kétségtelenül rányomta a bélyegét többek közt a címadó Generation Freakshow-ra, az In All Honesty-re vagy épp a Headstrongra. Szelídebb és slágeresebb dallamokat ültet el a fejünkben az Oh My, az első kislemeznek választott Borders vagy a Sunrise, de a tempót vesztett próbálkozások sem maradnak el: nyugalmasabb tudatállapotba terel minket a vonósokkal és zongorával is támogatott Quiet vagy a második single, a Children Of The Sun.
A Feeder jól időzített a megjelenéssel, ugyanis az album egészének hangulata nem kínál többet egy egyszerű nyári albumnál, amely – a néhány erősebb kísérlettől eltekintve – könnyed szólamokkal, felidézhető refrénekkel és a lazaság érzetével enged utunkra minket. Mert mondjuk utazáshoz háttérzenének teljesen megfelelő a Generation Freakshow.
6/10
-
Hallgass(d)! – Savages: Silence Yourself ...A Savagesnak összesen tizennyolc hónap kellett, hogy mindent letaroljon: zeneb... -
Ahol a trombita az úr ...Az elmúlt években a hazai jazzszíntér kiemelkedő alakjává lépett elő Ba... -
Egy lemeznyi cirkusz – Wattican ...Amikor valakinek azt mondják, hogy gondoljon egy örmény zenekarra – mert ez... -
“Akkor nyert értelmet ez az ...A március végén az A38-on fellépő dögös díva, Schmidt előzenekara egyen... -
Tisztul a psziché, ha a ...Művészek, akik a zenét terápiaként alkalmazzák. Zenészek, akik munkáikat... -
Lilian Hak (NL) & Volkova ...Hollandia új jazz-dívája, Lilian Hak finom dalokkal, kiváló zenekarral és...
-
Tervezz pólót a Mumford and ... -
Carlos Cipa – Phenom’ Line-UpHatéves kora óta zongorázik a fiatal müncheni művész, Carlos Cipa, aki tav... -
Ahol a trombita az úr ...Az elmúlt években a hazai jazzszíntér kiemelkedő alakjává lépett elő Ba... -
Vége a várakozásnak: így szól ...Persze "új" jelző alatt pusztán annyit értünk, hogy a nagyjából egy évve... -
Különleges projektben a The National -
Nagykabátban ámultunk a csodákon – ...Nemrég Berlinben gyűltek össze a kísérletező zeneművészet jeles képvise...














