„Mi csak felvesszük azt, ami az élet” – The Biebers-interjú

A klip alapötleteként mindenhol egy orosz fashion videót emlegettek, amit Dani talált. Ezek szerint szoktál fashion videókat nézni, vagy hogy történt ez?

Dani: (nevetnek) Azt hiszem, egy ismerősöm posztolta először Sasha Tikhomirov egyik videóját…

Peti: Egyik „ismerősöm”… (nevetnek)

Dani: Khm… Majd elkezdtem utánajárni, hogy van-e még ilyen fashion videója.

Peti: És volt.

Dani: Igen, és azt megmutattam a többieknek, és ugye van ez a kis kreatív stúdiónk (körbemutatva a szobában), ahol többen végignéztük a videóit, és jött az ötlet, hogy mi lenne, ha mi is valami ilyesmit jelenítenénk meg a saját stílusunkhoz igazítva. Szóval, igen, én találtam a videót, és persze mindenkinek elkezdtem mutogatni.

Akartam is erről a helyről kérdezni, hol is vagyunk most pontosan?

Peti: Jó, hogy ezt megkérdezted, mert ez a hely nagyon összefügg a Biebersszel. Gyakorlatilag úgy indultunk, hogy Mátéval (aki bent most a házi feladatát készíti) elkezdtünk forgatni egy dokumentumfilmet, akkor mutattam meg neki a zenét, amire ő egyből rávágta, hogy ez tök jó, hozzunk össze rá egy klipet. Ketten nekiálltunk a videónak, de rá két hétre felkértek minket egy másik klip elkészítésére is, ahol találkoztunk pár fotóssal. Kitaláltuk, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy stúdiót, ha már így tízen összejöttünk, és mindannyian ezzel szeretnénk foglalkozni, így megalapítottuk a BigO Creative-ot. Azóta a Biebers összefonódik ezzel a stúdióval, hiszen itt születnek a dalok, a fotók és a videoklipek is itt készülnek, úgyhogy ebből a szempontból ez egy jó kis összművészeti kreatív műhely is egyben mindannyiunk számára.

Gondolom, elég nagy nyomás nehezedett rátok a Sorry sikere után. Hogyan döntöttetek végül a Summer Love Ghost mellett?

Peti:  Úgy gondolom, hogy ez egy közös munka, akár Orsit is említhetjük, aki segít nekünk, vagy Mátét, az operatőrünket, vagy Stue-t, aki a harmadik tag a csapatban. Leültünk, gondolkodtunk, hogy mi legyen a következő szám, mert tényleg nagyon beütött a Sorry, jobban is, mint amire számítottunk – vagy nyilván reméltük, de óriási sikere lett az egésznek, jó volt hallgatni a számot, amikor egyszer-egyszer megszólalt. Úgy gondoltuk, hogy ne menjünk el még nagyon az erdőbe, hiszen van még négy-öt hasonló dalunk, és ezek közül döntöttünk végül. (elgondolkozva) Mondjuk a véletlen azért sokat közrejátszik a dal születésében. Először dancehall-reggae közreműködőket szerettünk volna felkérni, de volt, aki nem ért rá, volt, aki beteg volt pont akkor, mi meg nem akartuk feladni, ha már Dani meghangszerelte a dalt. Végül is arra jutottunk, hogy ez mind a kettőnknek tetszik – jó, Dani mondjuk az elején nem ezt a számot szerette volna, én viszont ragaszkodtam hozzá, és Orsi volt az, aki végül rávezetett minket, hogy több szempontot figyelembe véve mégiscsak ez legyen. Daninak akkor elkezdett járni az agya az áthangszerelésen (szerintem nagyon jól sikerült), és végül abban maradtunk, hogy én leszek az, aki felénekli az egészet.

Stue-val, a harmadik taggal kapcsolatban arra lennék kíváncsi…

Peti: Létezik! (nevetnek)

Nem azért, csak úgy tudom, mostanában itthon volt, vagy itthon van. Sikerült valamit dolgozni?

Peti:  Igen, most itthon volt, de ez egyfajta nyaralás volt neki, most nem írtunk új számot, csak maximum a szövegeket finomítottuk.

Dani: Igazából a Summer Love Ghoston dolgoztunk inkább.

Peti: Hát igen, igazából ő az, aki a szöveget felülbírálja, mivel neki az angol az anyanyelve, de most tulajdonképpen csak a Summer Love Ghoston tudtunk dolgozni, úgyhogy Stue-nak is hála, hogy be tudtuk fejezni gyorsan és időben. Azért persze elhozta a csaját Magyarországra, bemutatta a Kazinczy utcát, és hát a csaját is a Kazinczy utcának (nevetnek), és esténként pedig mindig kicsit összegyűltünk itt, elvoltunk, meg amikor tudtunk dolgozni, akkor dolgoztunk.

És amikor kint van, akkor hogy kell elképzelni a közös munkát?

Peti: Hát többnyire sehogy. (nevet)

Dani: Akkor mindig azt mondja, hogy két hét múlva jön.

Peti: Ezt úgy kell elképzelni, hogy „Stue, akkor most csináljuk ezt.” – „Oké, két hét múlva jövök!” – és akkor ez húzódik nyolc hónapig. És a végére mindig odaírja, hogy „Rocksztárok vagyunk már?”. Most, hogy látta, hogy tényleg rocksztárok vagyunk, és tényleg játszanak minket mindenhol, nagyon lelkes, most érkezik majd jövő héten egy fotózásra, hogy legyen végre egy közös fotó rólunk, és elkezdjük csinálni az élő fellépéseket.

Mennyire álltok hozzá máshogy a saját klipjeitekhez, mint amikor valaki másnak forgattok? Folyik valamilyen tudatos imidzsépítés?

Peti: A Biebers-klipekkel talán úgy próbáljuk építeni az imidzset, hogy nyitottak vagyunk olyan témákra, amiket még nem nagyon láthattak magyar klipben. Ahogy Dani is mondta, nézzük a külföldi klipeket, onnan merítünk ötleteket, hogy mi nem volt még itt. Próbálunk a zenén túl is gondolkodni, hogy a végére ne csak zenei, hanem összművészeti imidzset alakítsunk ki.  Ez számomra is nagyon izgalmas, hiszen minden klipünknél… Jó, mondjuk eddig három klipünk volt, nem rendelkezünk olyan nagy múlttal… Jó látni, hogy az emberek előtte egy héttel azért izgulnak, meg ugye mi is, hogy mi lesz a fogadtatás, pont emiatt, hogy szeretnénk, hogy minden klipünk elüssön a másiktól.

Dani: Minden klip és minden szám egy kísérletezés, számunkra is idegen az összes stílus, amit eddig kipróbáltunk.

Peti: Ha mondjuk abból indulunk ki, hogy az új klipben is egy eléggé alulöltözött lány táncol végig, és maga téma is elég nyers, és ráadásul kicsit hozzá is tettünk azzal, hogy szerettük volna a nyolcvanas évek VHS-korszakát visszahozni vele, remélhetőleg ízlésesen… Szerintem az egy elég jó visszaigazolás, hogy négy nap alatt harmincezren megnézték, és nyilván a kommentek is olyanok, amire azt gondolom, számítottam, Daninak azonban bántja egy kicsit a szívecskéjét.

Igen, akartam is kérdezni, hogy láttátok-e már a kommenteket a videó alatt.

Peti: Megnéztük, de igazából nagy meglepetés nem ért minket. Én sejtettem, hogy azt fogják gondolni: az előző klipünknek  a homoszexualitás volt a témája, és hogy most ezt akartuk helyrehozni, de nem ez a helyzet. Mi csak felvesszük azt, ami az élet, belevonva azokat az embereket, akiket szeretünk, és úgy gondoljuk, hogy megérnek egy videoklipet. Most ugyanígy vagyunk Vivivel is, egyszerűen szeretjük a szép nőket, és ő eléggé az. Igazából csak annyit vettünk, ami a valóság.

Interjú: Mohai Fanni
Fotó: Kovács Kristóf

Címkék: biebers, sorry, john the vailant, the biebers, Puskás Peti, Puskás Dani, summer love ghost, interjú